Az index egy statisztikai mutató, amely egy adott piac, szektor vagy eszközosztály teljesítményét méri. Az indexek különböző részvényeket, kötvényeket vagy egyéb befektetési eszközöket tartalmazhatnak, céljuk pedig, hogy átfogó képet nyújtsanak az adott piaci szegmens teljesítményéről. 

És hogy miért fontosak?

Az indexeket gyakran használják referenciaként a befektetések teljesítményének értékelésére. Például, egy befektetési alap teljesítményét az S&P 500-hoz hasonlíthatják, hogy meghatározzák, az alap jobban vagy rosszabbul teljesített-e, mint a piac. Továbbá, az indexek alapján különféle befektetési eszközöket hozhatnak létre, például index alapokat és ETF-eket (tőzsdén kereskedett alapokat), amelyek lehetővé teszik, hogy egyetlen tranzakcióval egy egész piaci szegmensbe befektethessünk Az indexek segítenek a piaci trendek azonosításában, és az általános gazdasági állapot értékelésében, a mozgásukat figyelve pedig következtetéseket vonhatunk le a piacok irányáról.

Példák különböző indexekre

1. S&P 500: Az S&P 500 az egyik legismertebb és legszélesebb körben követett index, amely az amerikai tőzsde 500 legnagyobb vállalatának részvényeit tartalmazza. 
2. Dow Jones Industrial Average (DJIA): A DJIA az amerikai tőzsde 30 nagy, iparilag diverzifikált vállalatának teljesítményét méri. 
3. NASDAQ Composite: Ez az index több mint 2500 vállalat részvényét tartalmazza, amelyeket a NASDAQ tőzsdén kereskednek. Az index nagy hangsúlyt fektet a technológiai szektorra.

Hogyan áll össze egy index?

• Összetétel: Egy index különböző eszközökből áll, például részvényekből vagy kötvényekből. Az indexek összetétele különbözhet attól függően, hogy milyen piacot vagy szektort kívánnak mérni. 
• Súlyozás: Az indexek súlyozási módszerei eltérőek lehetnek. Néhány index piaci kapitalizáció alapján súlyozza a komponenseket, vagyis nagyobb súlyt kapnak azok a vállalatok, amelyek nagyobb piaci értékkel rendelkeznek. Más indexek árfolyam alapján súlyoznak, vagy egyenlő súlyt rendelnek minden egyes komponenshez.
• Kalkuláció: Az index értéke folyamatosan változik az egyes komponensek árfolyamának változásával. Az indexek kalkulációját rendszeresen frissítik, hogy tükrözzék a piaci mozgásokat.

   

Az index alapok ezzel szemben olyan befektetési eszközök, amelyek egy adott piaci index teljesítményét követik. Az index alapok passzív befektetési eszközök, ami azt jelenti, hogy az alapkezelő nem válogatja meg a részvényeket, hanem egyszerűen másolja az adott index összetételét és teljesítményét. A működési elvük egyszerű: az alapkezelő egy adott index összetételét követi, azaz az indexben szereplő vállalatok részvényeit vásárolja meg és tartja fenn az alapban. Például az S&P 500 index alap célja, hogy az S&P 500 index összes részvényét ugyanabban az arányban birtokolja, mint ahogyan az indexben szerepelnek. Ezáltal a befektetők az index teljesítményével arányos hozamot érhetnek el​.

Az index alapok legnagyobb előnye a költséghatékonyság. Mivel passzívan kezeltek, kevesebb tranzakciós költség és alacsonyabb kezelési díjak terhelik őket, mint az aktívan kezelt alapokat. Emellett az index alapok alacsonyabb kockázattal bírnak a diverzifikáció miatt, hiszen számos vállalat részvényeit tartalmazzák, csökkentve ezáltal az egyes részvények árfolyam-ingadozásának hatását. Hátrányuk azonban, hogy nem nyújtanak lehetőséget egyedi részvények kiválasztására és nem képesek a piaci átlag feletti hozamot elérni. A Fidelity Zero Large Cap Index Fund (FNILX) például az S&P 500 indexet követi. Ez az alap minimális befektetési követelménnyel rendelkezik és stabil hozamokat biztosít a hosszú távú befektetők számára.