Zajlik az élet, és sajnos sokszor nem a jó irányban mennek a dolgok, így volt ez – főleg ezen a héten. Amit tudunk tenni, hogy minden kevésbé jó dologból megpróbálunk kihozni valami tanulságot, hogy haszna is legyen. Miről lesz ma szó?

• Amerikában (úgy néz ki, hogy) tetőzött az infláció
• Forint erősödése
• 2022 októberi rekordinfláció Magyarországon
• Tojás- és krumpliárstop
• KRÉTA hackelése
• Magyarok megtakarításai

Tetőzött az Infláció az USA-ban?

Az Amerikai Egyesült Államokban november 11-én, csütörtökön 7.7%-os lett a legutóbbi CPI-jelentés (Consumer Price Index = fogyasztói árkosár), ami azt mutatja, hogy az egy évvel ezelőttihez képest ennyivel drágult az élet, gyakorlatilag ez az inflációt jelenti.
De miért érdekelne ez minket? Hiszen nem a tengerentúlon élünk… Nos, ezzel úgy néz ki, hogy a Föld legerősebb gazdaságában megállt a fizetőeszköz romlása, ami kirakhatja az irányjelzőt világ többi része , különösen a fejlődő országok számára is.

A hír hatására egyébként brutál módon elkezdett száguldani a piac, az S&P500 tőzsdeindex majdnem 6%-os ocsortány nagy zöld gyertyával jelezte, hogy a befektetők és a vállalatok pozitívan értékelték a hírt.
Aznap egyébként 1.8T, azaz 1800 milliárd dollár áramlott be az amerikai tőzsdékre. Ez önmagában kiválthatná belőled a “jólvan, örülök, de nem tőzsdézek, kit érdekel?” kérdést, de annál picit több hatása van:

A dollár mint fizetőeszköz tőzsdei beáramlásával egyidőben USD-t adnak kvázi el a piacon (részvényeket vesznek mondjuk), és emiatt ilyenkor gyengül a világ legfontosabb valutája. Ez okozta részben azt, hogy 400 forint alá tudott erősödni a forint, jelenleg 390-es árszint körül van az USD középárfolyama. Ez jó nagyon sok cégnek, aki import-export tevékenységet folytat, és jó neked, ha esetleg hosszabb távra tervezel vásárolni valamilyen – a forintnál stabilabb – valutából.

Az “akkor most kell venni?” kérdéseket megelőzve: a piacokat és az árfolyamokat nem tudod beidőzíteni, nincs senkinél palantir, nem tudjuk hogy merre fog mozogni a közeljövőben az ár – és ez igaz mindenre, nem csak a valutapárokra. Ezért érdemes mindig hosszútávú befektetésekben gondolkozni, és apránként, rendszeres időközönként vásárolni abból az eszközből, amiben a megtakarításainkat szeretnénk tartani. DCA (Dollar-Cost Averaging), magyarul költségátlagolás a módszer neve, és az ár miatti pszichológiai nyomást hivatott csökkenteni – itt olvashatsz róla részletesebben.

Iratkozz fel Te is, hogy elsőként értesülhess a cikkekről:Subscribe

Húsz százalék fölötti rekordinfláció Magyarországon

Szerdán reggel jöttek ki a KSH adatai, hogy 21.1% lett az októberi infláció, ami nagyjából az Európai Unióban mérhetőnek a kétszerese. Sokat nem tudunk hozzáfűzni, mindenki a saját bőrén érzi a drágulást. Egy-két extrémebb példa:
A tojás 87,9, a kenyér 81,4, a tejtermékek 75,4 százalékkal, és a háztartási energia majdnem 65%-kal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor. Nem is ragoznám, érzed, mikor ugyanannyi pénzért jóval kevesebbet kapsz a boltban.

Jó-jó, de mikor lesz vége?
A szakértők szerint 2023 elején tetőzhet a magyarországi infláció, és az év közepén pedig elkezdhet csökkenni. Az infláció elleni küzdelemről külön fogunk írni majd, mert nagyon nehéz küzdeni ellene anélkül, hogy egy ország gazdaságát földbe állítsd. Mindenesetre szurkolunk a forintnak!

A rakott krumpli szezonja

A magyar kormány szerdán bejelentette, hogy a tojást és a krumplit is felveszik az árstoppal védett termékek listájára. Mindenki tudja, hogy ebből mi következik záros határidőn belül: nehezen elérhetővé válnak az adott termékek, cserébe a helyettesítő árut megveheted majd valamivel drágábban.

Sokat nem is kellett amúgy várni, 12-én, szombaton pl. a Tesco az internetes áruházából eltávolította a tojást, és több áruházlánc mennyiségi korlátozást vezetett be rá.

Az árstopról pár gondolat, mert csak első blikkre tűnik jó ötletnek a szabad piaci folyamatokba így beleavatkozni:

• A kérdéses termékeket kevésbé éri meg a profitorientált kereskedőknek forgalmazni, mivel kisebb profitrátával tudnak dolgozni
• A helyettesítő termékek (pl. sima cukor helyett kockacukor) ára megemelkedik
• Ha majd visszavonják az árstopot, akkor a korlátozott árú termék “feldrágul” a helyettesítő termékekhez
• Versenypiaci hátrányba helyez rengeteg szektort, és így importra szorulunk számos termékből. (Magyarországi krumplitermesztők és baromfitenyésztők kerültek/nek a tönk szélére, mint ahogy rengeteg benzinkutassal történt.)

Folyamatosan új árstopokat bevezetni és így mesterségesen beavatkozni piaci folyamatokba kicsit olyan, mint egy fék nélküli biciklin egyre gyorsabban tekerni: előbb-utóbb le kell ugranunk róla, de minél tovább tekerjük a bringát, annál nagyobbat fogunk esni.
Szóval árstop ijen = rósz. Szociális alapon kéne segíteni az embereket, valamint olyan országot kialakítani, ahol az emberek meg tudják fizetni az alapvető élelmiszereket, mert az tényleges megoldást jelent. Ez így csak ideig-óráig működő megoldás, ami után csak sokkal rosszabb lesz.

Ja, az megvan, hogy november 15-én, kedden lesz 1 éves a 480 forintos magyar üzemanyag-árstop? Gratulálunk, szép munka!

KRÉTA a levesben

Hétfőn pattant ki, hogy feltörték a KRÉTA-t (Köznevelési Regisztrációs Tanulmányi Alaprendszer).
A szituról röviden: szar.
Kicsit bővebben: nagyon szar. Úgy néz ki, hogy ez minden idők legnagyobb magyarországi adatlopása, 1,5-2 millió ember szenzitív adataihoz fértek hozzá. És nem, nem csak azt látták a támadók, hogy kinek hányas lett a történelem témazárója – hozzáfértek az összes diák és pedagógus TAJ-számához, egészségügyi adatához, lakcíméhez. Sőt, még a tanárok bankszámlaszámához és a KRÉTA rendszeren dolgozó fejlesztők belső kommunikációjához is.
Silur, a leghíresebb magyar kriptográfus és etikus hacker szerint amúgy pár fiatal srác volt, akik részben social engineering-gel, részben sérülékenységek kihasználásával törték fel a rendszert.

A sztori nagyon friss, és még sok információt nem hoztak nyilvánosságra az ügy felgöngyölítésének védelme miatt, de pár alapszabályt mindenképpen érdemes betartanunk, hogy védjük magunkat.
Ha már a KRÉTA-rendszer adminjainál nem volt bekapcsolva, legalább mi használjuk a 2FA-t (kétfaktoros hitelesítés) ott, ahol csak lehet, ne kattinstunk ismeretlen linkekre sehol, valamint mindig duplán ellenőrizzük, hogy ki próbál megkeresni minket valamilyen digitális felületen.
Azt remélem le sem kell írnom, hogy a felhasználónevedet és a jelszavadat ne add ki senkinek, bármilyen hivatalosnak tűnő személynek is adja ki magát…

A legtöbb “hackelés” egyébként nem olyan, mint a filmekben, hogy egy pincében 12 monitor előtt ül valaki zöldesen derengő fényben, és onnan töri fel a rendszereket: social engineering-gel, azaz emberek manipulálásával veszik rá a felhasználók oroszlánrészét, hogy valami hülyeséget csináljanak, amit kihasználva irányítást szereznek / adatot vagy pénzt lopnak tőlük. Az emberi agyat sokkal könnyebb “feltörni”, tehát pszichológia segítségével manipulálni, mint a számítástechnikai rendszereket, és ezt ki is használják. Legközelebb szólaljon meg a vészcsengő az agyadban, mikor egy ismeretlen megkeres az interneten bármilyen formában, és túl szép, hogy igaz legyen az, amit ajánl. Mert akkor általában social engineering-ről van szó, és valaki szándékosan kárt akar okozni neked.

+1: a jelszavad lehetőleg bonyolultabb legyen, mint Mark Zuckergernek, akinek feltörték anno a Twitter-fiókját, miután ott a “dadada”-t használta úgy, hogy kétfaktoros hitelesítés sem volt bekapcsolva.

Magyarok megtakarításai

A portfolio.hun látott nemrég napvilágot a magyarok megtakarítási szokásairól szóló cikk. Nagy meglepetéseket nem láthatunk, a magyar társadalom rengeteg pénzt veszít évről-évre a rossz berögződései/szokásai miatt, illetve az emberek nagy része nem érzi magát anyagi biztonságban.

A teljesség igénye nélkül néhány adat arról, hogy hol lenne tér fejlődésre:

– A kutatás eredménye szerint a lakosság 50-60%-a 1 hónapnyi vagy annál kevesebb megtakarítással rendelkezik

– Mindössze 10% körüli az a réteg, aki 1 évig vagy annál is tovább meg tudna élni a félretett pénzéből

– Különösen annak fényében rossz ez arány, hogy az emberek 50%-a csak akkor érezné magát anyagi biztonságban, ha legalább 2 évnyi félretett pénze lenne

– A látens igény a társadalom 2/3-ánál megjelenik, hogy ‘többet kellene megtakarítani’ vagy ‘tudatosabban kéne kezelni a pénzügyeket’

– 59%-nak egyáltalán nincs megtakarítása, akinek van – ott is a leggyakoribb a készpénz és a bankbetét

– A befektetési jegyeket, részvényeket, kriptodevizákat csak az emberek kis hányada ismeri és használja

Ezek régóta ismert tények, bármelyik médium által végzett kutatásnak ugyanaz az eredménye. Elengedhetetlen lenne a jövőre nézve, hogy ezek a szokásaink megváltozzanak. A kizárólag bankbetétetben tartott pénzek még békeidőben is sokat veszítenek az értékükből, 21%-os éves infláció mellett pedig egyenesen katasztrófálisan teljesítenek.

Összefoglalva: tudatosan több időt és energiát kell fektetnünk abba, hogy javítsunk a saját anyagi helyzetünkön, mert a nap végén főleg mi vagyunk felelősek azért, hogyan alakul az. Ezen próbáunk mi, a TrueSight-tal segíteni, úgyhogy hamarosan érkezünk egy cikkel, amiben összeszedünk Nektek pár dolgot, hogy szerintünk mit érdemes csinálni, hogy ne kelljen aggódnunk a jövőnk miatt, még ha csak anyagi szempontból is.

Ha pedig a vasárnapi házimunka mellé meghallgatnád a gondolatainkat a TrueSightról, akkor ajánlom figyelmedbe a MelléCASH legújabb podcastját, amiben megpróbáljuk átadni a gondolatiságunkat.

Ha pedig még nem iratkoztál fel, akkor megköszönjük, ha pótolod, a cikkek publikálás után így rögtön a postafiókodban landolnak. (Néha a Promóciók vagy a Spam mappában, úgyhogy whitelistelj minket az emailes alkalmazásodban, köszi! <3)

Pacsi,
Máté és Proxxi